A polgári szertartás fotózása minden esetben szerves részét képezi az esküvő fotózásának. Kivétel akkor, ha a pár úgy dönt, hogy nem a lakodalom napján tartja. Sok esetben a lakodalom előtt pár nappal vagy héttel már összeházasodnak, így vagy teljesen kimarad a polgári szertartás, vagy csupán formailag kerül megrendezésre.
A házasulandó pár hivatalosan a polgári szertartás ceremóniáján kerül összeadásra, itt történik meg a polgári házasságkötés.
A ceremónia egy bevonulással kezdődik ahol a pár még külön külön az örömszülőkkel, vagy erre a feladatra választott kísérővel vonul be a szertartásra. Az anyagkönyv vezető ezt követően a ceremónia alatt összeadja a párt. A folyamat szerves része az aláírás, az első csók, a szülők köszöntése, ritkább esetben beszédek és egyéb rövid események, majd a helyszínről való kivonulás is. A helyszínről való kilépést általában rizs vagy virágszórással koronázza meg a násznép.
A polgári szertartás fotózása közben nagyon fontos, hogy minden esetben a szertartás vezetőjének a szabályai az irányadóak. Amennyiben a fotózást korlátok közé szorítja, pl. korlátozza a mozgásteret, vagy a rálátást, úgy a fotózás kizárólag ezen szabályok mellett végezhető el.
Célszerű az első találkozás alkalmával ezeket a pontokat tisztázni, van-e bármilyen szándéka a fotózásnak korlátokat szabni. Itt feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy ez azért nem gyakori és viszonylag ritkán találkozni korlátozásokkal. Az ehhez és hasonló korlátozások inkább a templomi szertartásokra jellemző.
Fontos, hogy a pár alapvetően kapcsolatba maradjon a fotóssal. Az aláírások ne legyenek gyorsak, legyen lehetőség azokat maradéktalanul megfotózni, az első csók ne csak egy hirtelen puszi legyen, a be és kivonulás alkalmával ne nyalja senki a száját, a fotós irányába is nézzenek és még sorolhatnám azokat az okokat, melyek megkönnyítik, vagy megnehezítik az esemény megörökítését.
Az alapfelállás a polgári szertartások fotózása esetén az, hogy az anyakönyvi hivatalban kerül összeadásra a pár egy esküvői ceremónia keretén belül általában a házasságkötő teremben.
A ceremónia előre megírt forgatókönyv szerint zajlik, és nem nagyon van lehetőség egyedi igények kivitelezésére. Az szertartás vezetője átlagosan 20-30 perces ceremónia alatt összeadja a párt előre megírt sablonok alapján. Persze a szülők köszöntése, az ajándékátadásokban lehetnek eltérések, de nagyjából kijelenthető, hogy minden polgári szertartás hasonlóan zajlik ugyanazon a helyszínen.
Azon párok akik különlegesebb polgári szertartást szeretnének általában külső helyszínre szervezik a ceremóniát, és kihívják a szertartásvezetőt. Ennek a verziónak viszont mások a költségei, így ezzel érdemes számolni.
Mára egyre gyakoribbnak mondható, hogy a polgári szertartást külső helyszínre szervezik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szabadban kerül megrendezésre, sokkal inkább egy külső a polgármesteri hivatalon kívüli helyszínre utal, ami ugyanúgy lehet egy épület belső tere.
A külső helyszín sok egyedi megoldásra ad lehetőséget. pl.: lehet az otthonunk kertjében, egy erdőben, egy kastélyban, a hegytetőn, egy várban, vagy szinte bárhol ahol szeretnénk. A helyszínt úgy dekoráljuk ahogy megálmodtuk, gyakorlatilag korlátozások nélkül.
A külső helyszínre szervezett polgári szertartás általában drágább, az önkormányzatok a kiszálláson felül is felszámolhatnak díjakat, ezt érdemes előre letisztázni. Fontos, megjegyeznem, hogy olyan szertartásvezetőt válasszunk aki alapvetően is fel van készülve a külső helyszínen történő szertartásra. Rendelkezik esetlegesen saját eszközökkel, pl.: hangosítás. Főleg nyári időszakban amikor egy anyakönyvvezetőnek egy napon akár több esküvője is lehet, érdemes odafigyelni az esetleges késésekkel. A helyszínek közötti távolságok, az előző ceremónia alatt kialakult csúszások nagyban befolyásolhatják saját polgári szertartásunk kezdetét.
Itt is megtalálsz: Instagram