Fuji X H1 teszt első sorban személyes tapasztalataimról szól, teljesen objektív megközelítésben. Megpróbálom összeszedni mindezokat az infókat amik fontosak lehetnek akár egy vásárlás előtt. Nem leszek elfogult kizárólag a száraz tapasztalataimat fogom leírni. Nem akarok továbbá megtéríteni senkit, mindenki azzal fotóz amivel szeret, amivel úgy érzi meg tudja valósítani saját látásmódját. Tehát. 🙂 Kicsit hasonlítgatni fogom a Fuji X H1 -et a Sony A7 II -höz. Azért teszem ezt meg, mert jelenleg a Milc-ek piacán a Sony és a Fuji a legjobban meghatározók márkák. Tudom ez nem éppen a legjobb hasonlítás, hiszen alapvetően egy Full Frame vázat hasonlítok egy CROP -hoz, de sajnos csak ezek vannak kéznél. A tesztek Viltrox EF-FX1 adapterrel és Canon és Canon végű Sigma Art objektívekkel készülnek. Minimális natív Fujinon lencsével, mert az sajnos nincs, csak kölcsön kérni tudom. 🙂

Vásárlás előzményei

Annyira nagy hype van a Fuji körül manapság, hogy én is elgondolkoztam azon, hogy begyüjtök egy példányt. Természetesen a vásárlást egyáltalán nem bafolyásolta a hype, nálam inkább mindez egy új út keresés semmi több, egy lehetőség a jövőre nézve. A DSLR fényképezőket hamarosan fel fogja váltani a MILC, itt egyetlen kérdés van csupán az, hogy mikor? – Így Fuji -t is és Sony -t is első sorban azért kezdtem el használgatni, mert valamelyik útra a jövőben nekem is rá kell lépni, hiszen mondjuk ki őszintén a Canon a Milc -ek területén nem igazán jeleskedik. Sőt, szinte siralmas (bocs Canon fanok). Erre viszont most nem térnék ki. Továbbá kíváncsi voltam arra, hogy miért ennyire felkapott márka manapság a Fuji. A színvilága valóban páratlan, de ezt tudtuk eddig is. Lássuk a többit. 🙂 Valami különlegeset akartam ezért esett a választás a Fuji X H1 -re nem pedig egy Fuji X T2 -re vagy X T3-ra, annak ellenére sem, hogy az X T3 jóval újabb konstrukció, sokak szerint többet tud jobb, szebb miegymás. Ennek ellenére nekem jobban bejött az X H1, valahogy különlegesebbnek éreztem.

Első találkozás 🙂

Ami nagyon szembetűnt, hogy pl. a Sony A7 II -höz képest a Fuji X H1 dimenzionális méretei nagyobbak. Nem jelentősen de pont annyira amennyire azt egy férfi kéz megkívánja. Így ezt előnyének mondanám, mert míg a Sony A7 II -t csak L-plate -el tudom normálisan fogni, addig a Fuji X H1 -et mindenféle kiegészítő, vagy portré markolat nélkül is kényelmesen. Nem okoz olyan érzést mintha mindjárt kiesne a kezemből. A Sony -ról lelóg a kisujjam ami zavaró, nem ad biztos tartást, a váz valahogy túl kicsi. A Fuji váz anyaghasználata csillagos ötös, nagyon jó fogni, érezni a súlyát, a masszív konstrukciót. Ez eddig perfekt minden szempontból. A Fuji érzés. Hát nekem ilyen nem volt. 🙂 – Pont ugyanolyan érzést adott mint egy Canon, Sony, Leica vagy bármi. Különlegesebbnek éreztem vele a fotózást kb az első 10 percben, de aztán ez a varázs el is illant. Így érzés szempontjából semmi extra.

Első expó és objektív tesztek

Nagyon vártam már ezt a pillanatot. Mivel Canon és Canon végű Sigma Art optikákkal akartam használni ezért a Fuji X H1 megérkezését követően majdnem egy hetet kellett várni mire megjött hozzá a Viltrox EF-FX1 adapter. Mondani sem kellett azonnal felcsattintottam és már repült is rá a Sigma Art 35mm F1.4 Az első és leg-szembetűnőbb dolog, hogy az adapterezett objektívek fényereje nem = az objektív fizikai maximális fényerejével. Minden objektív jóval nagyobb értékre állítható a vázon mint amit valójában tudnak. Azt, hogy melyik optika milyen fényerőre képes az alábbi lista mutatja:
  • Canon 85mm F1.2 L II = F1.0
  • Canon 135mm F2 L = F1.4
  • Sigma Art F1.4 (20mm, 35mm, 50mm) = F1.2
  • Canon 70-200 2.8 L II = F2
  • Canon 24-70 2.8 L = F2
Ugye, ha ez így működik (bár az objektív fizikailag nem tud nagyobb rekesz állítási lehetőséget) akkor elég könnyen kiszámolható, hogy milyen eredményt fog ez hozni, pl egy 85mm esetén: 85×1.5 = 127,5mm F1 -es rekeszen. 🙂 Ez még akkor is nagyon durva, ha az a 127,5mm F1.2 -es rekeszen működik valójában de kicsit nagyobb fényerővel, mert nagyobb rekeszt szerintem ennek ellenére sem tud. Itt meg kell említenem, hogy a Viltrox EF-FX1 adapter 1.0 gyári firmware-el megy jelenleg. Továbbá ez azért is érdekes, mert így gyakorlatilag (ha ez működik is) nagyobb háttér elmosásom nem lesz (szerintem), de fényerőm igen ami elég jó, mert így a Crop ból adódó fényveszteséget ISO-ban elég jól tudja kompenzálni a Fuji. Erről amúgy sehol sem olvastam a neten korábban, egyik ismerősöm mondta, hogy valahol találkozott valami infóval, hogy az adapterezett objektívek jóval nagyobb fényerőre képesek. Azt ugyan nem sikerült kideríteni, hogy ez a Viltrox EF-FX1 -es sajátja, vagy minden adapterrel így működnek a Fuji vázak. UPDATE 2019.01.10: Ez a rekesz állítás kizárólag a Viltrox EF-FX1 1.0-s firmware-el működött, frissítést követően ez az anomália megszűnt. Jelenleg a legfrissebb a 2.14, amit upgradeltem is. Most már minden objektív a valós rekesz értékére állítható be. UPDATE 2019.02.11: Upgradeltem a váz firmware szoftverét 2.01 -re, innentől kezdve az adapter nem viszi a Sigma Art 20 F1.4-et a Sigma Art 50 1.4-et, de érdekes módon a Sigma Art 35 F1.4-et igen. Az összes gyári Canon lencse viszont hibátlanul működik.

Első fotózás

Térjünk is rá akkor az első éles fotózásra. A Fuji X-H1 nagyon jól vizsgázott, a fókusz gyors és „pontos” (a fókusz pontosságáról még lesz szó) még relatíve mostoha körülmények között is. ISO-ban sajnos nem egy világbajnok, de ez a Crop ból is adódik. Az ISO 1000 feletti értékeken már nem valami erős, de talán erre nincs is akkora szükség, persze kompromisszummal. Amúgy nekem kifejezetten tetszenek a zajosabb képek, így ez nem jelentett különösebb problémát. Mivel a fotózást csak lakásban tudtam megcsinálni (tél van kint minusz 1000), így a kültéri képekre várni kell kicsit.

Aztán eljött a kültéri fotózás is

Valójában még mindig tél van, és kint hideg meg csupasz faágak és egyebek, de meg kellett már próbálni, és erre adódott is egy mini divatfotózás a szabadban természetes fényekkel. A fotók Canon 135 F2 L, Sigma Art 50 1.4, Sigma Art 35 1.4 objektívekkel készültek. Mondanom sem kell, hogy Viltrox EF-FX1 adapterrel, de ekkor még 1.0 firmware-el. 🙂 [nggallery id=”42″ /]

Tapasztalat

Sajnos ebből több rossz lesz, mint jó. Első körben pl a Canon 135 F2 L fix optikája nem működik rendesen. Úgy 20m -nél távolabbra képtelen élességet állítani autófókusszal. Ez lehet azért, mert a 135 F2 nem egy mai konstrukció, talán ezt később firmware -el javítják. Manuálban persze megy, de azért az nem az igazi. A Sigma Art optikák durván mellé lőnek, rettentően sok a melléfókuszált fotó. Nagyon csalóka volt minden kép mert kicsiben élesnek látszott a kijelzőn, de amikor otthon belenagyítottam egyből láttam, hogy azért ez nem penge. Volt ami betalált az valóban szép, de 10 lövésből 4-5 tuti életlen. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a teljes anyagból ami 297 fotóból állt 57db fotó volt ilyen, és volt kb 20 (ezt nem számoltam össze), ami teljesen használhatatlan. Ezek az eredmények persze akár lehetnek az adapter miatt is. (Később kiderült, hogy nem az adatper volt a ludas, gyári natív optikákkal is ugyanez volt az állás.) Ezt később megpróbálom újra, a legújabb firmware-el. Aztán volt jó is, nagyon gyorsan reagált a cucc minden helyzetre, a fókusz hamar a témára ugrott, ezzel nem volt gond, még akkor sem ha közben életlen fotót lőtt. 🙂 A beépített Fuji színpaletták nekem a téli környezethez nem hozták azt amitől hasra estem volna. Ezt később amikor már lesz a természetben elegendő szín, újra ki fogom próbálni.

Ami tetszett a Fuji X H1 -ben

  • Anyaghasználat, kialakítás, és a teljes konstrukció.
  • Kezelő felületek egyszerűsége és gyors használhatósága.
  • Menürendszer átgondolt kialakítása, szinte azonnal átlátható mi hol van.
  • EVF abszolút páratlan minősége, ilyen EVF-et eddig valóban nem láttam.
  • Gyári nyakpánt minősége, és kialakítása.
  • IBIS képstabilizátor. Na ez komolyan olyan, hogy gyaloglás közben is röhögve tudsz videózni. Eddigi legjobb IBIS amit láttam és tesztelni tudtam. Erről rengeteg videó fent is van a youtube-on.
  • Képminőség, dinamika.
  • Színvilág. Azért a Fuji X H1 jellegzetes színvilága valóban ver mindent. Ellenben az agyon hirdetett Eterna szerintem egy kicsit túlértékelt.
  • Manuálisan állítható képzaj szint, ez nagyon tetszett, mert így a film hatás már a vázon elég profin beállítható.
  • Menü átláthatósága és kezelhetősége.
  • Érintőképernyő használhatósága.
  • Zárható ISO és Zársebesség tárcsa. Bár nem tudom, hogy ezt ki tudja alapvető használat mellett véletlenül eltekerni, de ettől függetlenül jó dolog. 🙂
  • Dupla SD kártya foglalat!
  • Az expó gomb pont optimális, se nem kemény se nem túl érzékeny. Pont olyan amilyennek lennie kell.
  • Ellentétben a Sony A7 II gyári akkujával a Fuji X H1 gyári akkuja nem merül olyan gyorsan álló helyzetben.
  • Imádom, hogy az EVF -et és a külső kijelzőt lehet váltogatni melyik legyen ki vagy bekapcsolva. Ez pl Sony A7 II esetén nem működik. Így gyakorlatilag a külső kijelzőt fixen ki is lehet kapcsolni, nekem speciel egyáltalán nincs rá szükségem használat közben. Ezzel rengeteg akku időt lehet spórolni. Sőt, van olyan funkció, hogy mindkét kijelző kikapcsolt állapotban van, az EVF pedig csak akkor kapcsol be amikor szem elé emelem, nagyon gyorsan reagál, egy pillanatot sem kell várni.
  • Extra halk zár, de hát Milc, milyen legyen? 🙂

Ami nem tetszett a Fuji X H1 -ben

  • Az ára! Szerintem a technikai tudásához képest nagyon borsos. Ezt tartom az összes Milc CROP váz esetében, hiszen ezek a vázak már Full Frame árban kaphatóak, esetekben még azoknál is drágábbak.
  • Bekapcsoló tárcsa túl kicsi és vékony nagyon beleolvad az expó gombba, így pl, ha egy kicsit is izzad a kezem nem tudom könnyen be vagy kikapcsolni. A működése teljesen olyan mint a Sony A7 II-é, de a Sony ebben sokkal jobban használható.
  • A felső tárcsák alatt lévő módválasztók annyira kis helyen vannak, hogy alig fér oda az ujjam.
  • Nem Full Frame. Ezzel valaki vagy együtt tud élni vagy nem. Persze aki Fuji X H1 -et vesz, eleve fel van készülve erre. Mindenesetre használata közben valóban nem volt olyan érzésem, hogy annyira nagyon nagyon hiányozna. Ennek ellenére imádnám, ha pl (ha lesz) az X H2 Full Frame lenne.
  • ISO -ban nagyon gyenge, ami ugye a Crop -ból is adódik. Bármelyik konkurens gyártó még a régi vázak is elverik sajnos. Sony A7 III -mal láttam egy összehasonlító videót, ahol a Sony ISO-ban nagyon lenyomta. Kb úgy kell elképzelni, hogy ugyanazt a fényerőt dupla annyi ISO-n tudja a Fuji mint a Sony pl.: Sony ISO 800 = Fuji ISO 1600, ahol már eléggé zajosodik. Erről készítek később egy teszt fotó sorozatot, bár csak Sony A7 II -vel tudom összehasonlítani. 🙂
  • Akkumulátor üzemidő nagyon rossz, hasonlóan a Sony A7 II -höz 1 akku maximum 350-400 fotó melegebb időben. Erre a Fuji – Sony fanatikusok biztosan azt mondják, hogy minek több? Amire én azt mondanám, hogy hát mert! 🙂 – Itt ismét csak azt tudnám megemlíteni, hogy egy Canon 5D M3-al 1 akkuval 2x, egy 1Dx-el alsó hangon 3x ennyi fotó is készíthető. Beszélhetünk itt a kapacitásról meg miegymástól, de ezek tények. Az akku ennyit bír, és amikor egy egész napos esküvőn vagyok nagyon nem pálya minden fő esemény előtt akkut cserélni, nehogy a végére pont lemerüljön, ha az események sorra követik egymást és nyomni kell a fotókat. Megjegyzem, hogy az akku kizárólag fotózás esetén bírt ennyit, videózásnál feltételezem ez még problémásabb, egy esküvői videó elkészítéséhez 4-5 de lehet még több akkura is szükség van.
  • A memóriakártya fedél, annyira vékony, ha egy óvatlan pillanatban simán le lehet törni. Továbbá a kinyitása is kicsit nehézkes.
  • A memória kártya foglalat túl mélyen van, kicsit körülményes a kártya cseréje. Gyors csere pl. egy eseményen majdhogynem kizárt.
  • A felső kijelzőt nem lehet kikapcsolni, akkor sem, ha a vázat amúgy kikapcsolod! – Vagy én nem tudtam rájönni erre.
  • Natív objektívekkel is rettentően sokat lő mellé! – Ez botrány ezért is emelem ki vastag feketével. Gyári 35mm F1.4-es Fujinon lencsével többet hibázott, mint egy adapterezett Sigma ART 35mm F1.4-el. (Lehet a vázzal nem volt valami rendben).

Amit nem értek

  • Pici fekete kijelző nem kapcsol ki a váz kikapcsolásakor, így ha hetek múlva rápillantasz a táskában az ugyanúgy be van kapcsolva és mutatja mennyi az akku töltöttség, és mennyi kép fér még a kártyára. Ugyan nem tűnt fel, hogy az akku ettől észrevehetően merült volna, de ennek amúgy mi értelme?
  • Nem értem továbbá azt sem, hogy a fókusz mitől ennyire pontatlan. Számomra ez a leg értheteltenebb dolog. Natív objektívekkel is, és adapterezettekkel is egyformán mellé lőtt, sokat!

Összegezve

Itt feltétlenül megemlíteném azt, hogy szerintem a teszt alatt használt vázzal valami nem volt rendben a fókusz hibák miatt, de ha azt feltételezzük, hogy egy normál XH1 rendesen fókuszál akkor: a Fuji X H1 egy remek váz, nagyon sok területen használható, nagyon jó minőségű fotókat lehet vele gyártani egyedi Fuji színvilággal, de…. biztos, hogy hosszú távon nem tudok és nem is akarok eltekinteni a Full Frame hiányától. Sony ebből a szempontból jelentősen jobb választás. Sokkal nagyobb perspektíva rejlik egy Sony vázban. Nem értem, hogy a Fuji miért nem lép be a Full Frame piacra. A Fuji jelen állásában nem lesz egy munkagép, nem lesz egy Canon 5D vagy 1Dx amiket arra találtak ki, hogy maximálisan szélsőséges körülmények között is ott vannak és teszik a dolgukat, bírják akkuval és gyakorlatilag addig nyomod az expó gombot amíg ki nem esik a tükör. Érdemes összehasonlítani az árszegmensben kapható egyéb márkákkal is a Fuji X H1 jelenlegi átlag Magyarországi ára bruttó 600.000 Ft körül mozog. Ebben az árkategóriában már kapni rengeteg másik vázat. Pl. (ugyan régebbi, és sokkal olcsóbb 200.000-Ft-al pontosan, de szerintem semmivel sem rosszabb) Sony A7 II 400.000 Ft körül, az A7 III plusz 100.000 Ft -al drágább, Canon 6D Mark II szintén 600.000 Ft. és ugye itt már Full Frame árkategóriában vagyunk. – Persze itt most egy szubjektív Fuji fan egyől azt mondja, hogy nem kell a Full Frame. Hát de. 🙂 Azt érdemes eldönteni a vásárlás előtt, hogy kinek mire kell. Hagyjuk el a fanatizmust, és azokat a magyarázatokat, hogy a Fuji azért jobb mint a többi mert Fuji. A Sony azért jobb a többinél mert Sony. Ne hagyjuk teljesen figyelmen kívül a vázak negatív tulajdonságait és próbáljunk meg az objektív tényekre figyelni. Úgy gondolom, hogy egy 2018-ban létező Milc váz, legyen az Fuji vagy Sony vagy bármi, még nem tudja hozni azokat az elvárásokat amire egy DSLR képes. A Milc vázaknak szükségük van még pár évre, hogy teljesen maguk mögé tudják szorítani a DSLR gépeket. Ez persze meg fog történni, egyedüli kérdés, hogy mikor.

Kapcsolódó linkek